Két országcsoportot vizsgálok: 1. a legnagyobb betegszámmal rendelkező 9 európai országot, 2. Magyarországot és a környező országokat (Közép-Kelet Európa). Mindkét esetben szerepelnek a diagrammon a kínai Hubei (magyar forrásokban: Hupej) tartomány adatai is, amire egyfajta etalonként, viszonyítási alapként tekinthetünk.
Tisztában vagyok azzal, hogy mások is készítettek már hasonló kimutatásokat. A magam részéről, gyakorló adatelemzőként, annyit tudok hozzátenni ehhez, hogy az európai illetve kelet-közép európai fejleményekre koncentrálok és napi rendszerességgel prezentálom az adatokat.
A kimutatások forrása a University of Washington site-ja ( )
Azért választottam ezt a forrást, mert a WHO-n kívül ők azok, akik már hetek óta, szisztematikusan és teljes körűen gyűjtik az egyes országok regisztrált betegszámát illetve mortalitási adatait. Talán ennél is fontosabb, hogy jelenleg ez az egyetlen site, amelyről bárki letöltheti a nyers adatokat, és - amennyiben ért hozzá és vannak megfelelő eszközei - a saját környezeti igényei szerint úgy vizualizálhatja azokat, hogy a mindegyik országban feltételezhető közös statisztikai mintázatok a lehető legjobban kitűnjenek. Mint minden járványban, most is vannak meglehetősen határozott közös vonások és egy jó vizualizálás akár a jövőre vonatkozó becslésekre is lehetőséget adhat (bár soha sem egzakt bizonyossággal).
Explicit jóslásokra azonban nem vállalkozom, legfeljebb néhány olyan leíró észrevételt teszek, amellyeknek a hatóköre bizonyos valószínűséggel a jövőre is kiterjeszthető. Abba a vitába (inkább vagdalkozásba) nem szeretnék beszállni, hogy súlyosabb-e a jelenlegi járvány a jól megszokott influenza járványoknál (a halálozási arányt tekintve bizonyosan, bár kétségtelenek a hasonlóságok is). Azt sem szeretném sugallni, hogy szerintem mit kell tenni, netán ki vagy mi a felelős, ha egy országban súlyosabbnak bizonyul a járvány, mint máshol (ráadásul úgy látom, hogy sokkal kevesebb azonnali eszközünk van a járvány menetének befolyásálására, mint azt sokan gondolnák). Egyszerűen prezentálom az adatokat és - ha lesz ilyen - az olvasóra bízom, hogy levonja az esetleges következtetéseket.
Néhány technikai jellegű támpontot azonban szeretnék adni ahhoz, hogy miként lehet interpretálni az adatokat.
Az 1 millió lakosra jutó betegszám a regisztrált betegekre utal. Feltételezhető, hogy a fertőzöttek tényleges száma ennél jóval magasabb ("látencia"), de reprezentatív felmérés híján erre nem tehető megbízható becslés.
A járvány aktuális trendjét illetve állapotát azonban enélkül is viszonylag pontosan meg lehet állapítani, mert a regisztrált betegek számának időbeli előrehaladása meglehetősen stabil mintázatot mutat. A legfontosabb paraméter az inflexiós pont, tehát az a pont, amelytől kezdve a napi növekmény növekedése megáll és lassan egy csökkenő tendencia bontakozik ki. Az inflexiós pontot nem lehet előre megjósolni, legfeljebb a korábbi mintázatok alapján tehetők halvány becslések (pl. Kínában nagyjából 20-25 nap telt el a járvány küszöbszintjétől számítva az inflexiós pont eléréséig és Olaszországban is jó közelítéssel ugyanez a helyzet). Ha a növekedés több napon át fékeződik, akkor rendszerint 3-4 napon belül, megfelelő biztonságú - a napok múlásával egyre biztosabb - állítást lehet tenni arra vonatkozóan, hogy a járvány elérte az inflexiós pontot.
Ha ismerjük az inflexiós pontot, akkor a "jóslási erőnk" rendkívüli mértékben megnő, mert ezt követően a várható lefutási görbét igen jó közelítéssel előre lehet jelezni. 10-20 százalékos hibahatárral meg tudjuk például mondani, hogy várhatóan mekkora lesz a járvány végére a megbetegedett személyek száma.
Tehát van értelme az adatok szorgos figyelésének.
A másik diagram a mortalitási mutató időbeli fejlődését mutatja (elhunyt betegek száma / regisztrált betegek száma). Ez az arányszám országonként lényegesen eltérő lehet, amiből elsősorban a látenciára, tehát a nem regisztrált fertőzések arányára következtethetünk (Európán belül jelenleg 10-20-szoros különbségek is adódnak).
A mortalitási mutató másik tulajdonsága, hogy az idő előrehaladtával nagyjából lineárisan nő (ha csak nincs valamilyen érdemi változás a látenciában). Ez annak a következménye, hogy ezt az adatot valójában nem az aktuális betegszámhoz kellene viszonyítanunk, hanem a 8 nappal korábbihoz (feltételezve, hogy a halállal végződő megbetegedések átlagos időtartama 8 napos). Könnyen megmutatható, hogy ebből egy közel lineáris növekedési tendencia következik, tehát a járvány indulásakor tapasztalt halálozási arányszám a járvány végére szinte bizonyosan 2-3-szorosára nő (Olaszországban is ez történt illetve történik). Mindannyiunk számára megterhelő napról napra azt hallani, hogy a mortalitási mutató nap mint nap növekedik, különösen ha a napi hírek közzétevői nem teszik hozzá, hogy ez minden normál lefolyású járvány során így történik.
Tisztában vagyok azzal, hogy a nyers számok és elméleti konstrukciók mögött nagyon is valóságos emberi tragédiák vannak. Én magam is riadtan figyelem idősebb vagy beteg szeretteim és távolabbi ismerőseim állapotát és mindent megteszek azért, hogy ne kapják el a vírust. De ha tudom, hogy a járvány idején nem a vak önkény tombol, hanem a járvány bizonyos mértékig "kiszámítható", ha úgy érezhetem, hogy látom az alagút végét, akkor a jeges félelem helyett emelt fővel viselhetem el a ránk mért sorscsapást.
A diagrammokat tartalmazó Excel fájlok az alábbi linken érhetőek el:
https://drive.google.com/open?id=1M_JXBZVabt2LI3XpOXQ4--M0K3VezB9A
